Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónál. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valamint film, hangoskönyv és musical is készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, a II. világháború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának szeszélyes, gőgös gyereklányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse.

Szabó Magda

1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat.

1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.)
Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.

Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg.
Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről.
Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól: Az a szép fényes nap (1976). Meseregényeinek Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek.

Abigél könyv tartalom

Ginát, az elkényeztetett, szabadon és jómódban élő kislányt apja, Vitay tábornok egy napon - valamikor 1943-ban - minden magyarázat nélkül felpakolja, és elviszi egy távoli város református nevelőintézetébe. Senkitől nem búcsúzhat el, minden kapcsolata megszakad a külvilággal, apjával is csak hetenként egyszer beszélhet telefonon. Az intézetben minden személyes tárgyát elveszik, sötét, formátlan egyenruhába bújtatják, s kényszerítik, hogy külsejével együtt korábbi szokásait is megváltoztassa. Az otthoni vidám és könnyed élet helyett rideg, percnyi pontossággal beosztott órarend szerint kell élnie, s mindenütt csak tilalmakkal találkozik. A sivár életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis mitológiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket.

Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejében. Abigél kecses női szobor az intézet kertjében, s az a legenda róla, hogy mindenkinek segít, aki hozzá fordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak hiszik, s többé nem állnak vele szóba. Szökést kísérel meg, de Kőnig tanár elfogja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s megmagyarázza Ginának, miért hozta az intézetbe. Ő, a tábornok, ellenálló, s ha véletlenül elfogják, nem akarja, hogy lánya is ellenségei kezébe kerüljön. Egyébként Gina közvetlen közelében van valaki - szintén ellenálló -, akinek az a feladata, hogy vigyázzon Ginára. Ezt tudván a kislány önként vállalja a rabságot. Ezután már viharos gyorsasággal, s egy krimi érdekességével peregnek az események.

Kritika Szabó Magda Abigél című regényéről

"Nem véletlenül Szabó Magda az egyik leghíresebb magyar írónő, a XX. századi hazai irodalom egyik legnagyobb alakja. Tökéletes technikája van, bonyolult helyzeteket is egyszerűnek ír le, ezért sokkal érthetőbb, könnyebben nyomon követhető. Eddig az összes művével úgy voltam, hogy nehezen kezdtem el, de utána alig tudtam letenni.Az Abigélt először filmen láttam, nem is akartam megnézni, de a szüleim nem hagytak békén. Végül kötélnek álltam. Igazuk volt. Ezután elolvastam. Egy unalmas pillanat nincs a könyvben, végig izgultam. Ebben a műben is megjelenik Szabó Magda két legjellemzőbb sajátossága, hogy ismert környezetbe helyezi a történetet, és tökéletesen megformáltak a szereplői. Az írónőnek rendkívülien pontos memóriája volt, és az emlékeiből sok megjelenik munkáiban. Az Abigélben is több életrajzi vonás fellelhető. A Matulába küldik Ginát, egy városba, aminek bár más nevet ad, egyértelmű, hogy Debrecen, gyerekkorában ő is itt tanult, bár ő egy katolikus internátusban, de a fegyelem és a tanárok jelleme hasonló. A szereplők nem csak jók és rosszak. Változnak is, Gina a mű végére felnőtt lesz, sok dolgon túl van akkorra már; rengeteg megrázkódtatás éri: először édesapja elszakítja szeretteitől, és egy „erdőbe” – ahogy Szabó Magda megnevezi – küldi, majd kiderül. Hogy a szerelme csak azért udvarol neki, hogy az apját megfigyelje, aki az ellenállás egyik vezére, akit elfognak és a lányával akarják zsarolni. Többet szenvedett, mint egy ember egész életében. Mégis, annak ellenére, hogy a történet szomorú, az olvasó nem így érzékeli. Néhány helyen igenis vicces, például mikor a lányok férjet választanak, van, aki Goethe- t kapja, de még akinek Báthory jut, szerencsésnek érezheti magát, bár ennek a hagyománynak is sírás lesz a vége. Ginának a terrárium jut, ő pedig nem fogadja el, az osztálytársain vezeti le, hogy őt otthagyták. Az osztályfőnökük – az egyetlen fiatal férfi, akibe az összes lány szerelmes – kiküldi a teremből, mert kiabált, az igazgató pedig mindent megtud és ostobaságnak tartja ezt a játékot. A többiek megharagudnak Ginára. De semmi sem tart örökké, mikor próba légiriadó van, a félelem miatt kibékülnek.

Az Abigél egy izgalmas történet, csak a végén derül ki a legnagyobb titok. Sokáig azt hittem, hogy Abigél – a lányok segítője – Horn Mici, de az egyik férfi tanár az, Kőnig. Szabó Magda regénye mindenkihez szól. Minden megtalálható benne, amitől jó lesz egy mű. Fordulatokban gazdag, érdekes, közvetlen, közérthető történet."

Forrás: Bartók Eszter